Hajdúsági specialitások

Hőmérséklet

A hajdúsági ételek az évszázadok során sokat változtak, hiszen megjelentek olyan alapanyagok és fűszerek is, amelyek korábban nem szerepelhettek az étlapon. A középkori magyar konyhából azért maradtak bőven mára is: a káposzta, a köles, a szárított és füstölt húsok, a kelt tészták.

A hajdúsági konyha két fő tényezője a kenyérnek való és a „zsírozó”. Régen az emberek a kenyérnek valót „ilet-nek” nevezték, a zsírozó pedig nem más, mint a szalonna és a zsír. A tiszántúli ember elsősorban levesevő. Úgy tartja a nép, hogy nem is ebéd az, ha leves nincs. A térségben főzött levesek az úgynevezett pergelt levesek (tésztalevesek), a húslevesek, a gyümölcs-, valamint tejlevesek. Külön említést érdemel a debreceni perec, amely a vásároknak ma is keresett terméke. Aki igazi, hamisítatlan hajdúsági ételt szeretne ízlelni, az kóstolja meg a dübbencset, a kukoricalisztből készült juhtúrós puliszkát, a hortobágyi tarhonyát és az alföldi pásztorételt, a slambucot, ami bográcsban az igazi. A debreceni töltött káposzta, az orjaleves, a hortobágyi húsos palacsinta, a szürkemarha-húsból készült ételkülönlegességek és a halászlé Debrecen számos vendéglátóhelyén megtalálhatóak az étlapon. A debreceni gasztronómiai rendezvényeken többek között mangalicából, pulykából és libából készült finomságokkal várják a látogatókat, a közeli Hajdúszoboszlón nyaranta megrendezendő Hajdúsági Ízek Fesztiválon pedig hagyományos hajdúsági ételekkel ismerkedhetnek a vendégek. A rendezvényeket főzőversenyek, koncertek és változatos programok színesítik.

Ízelítő

A hortobágyi húsos palacsinta

Bármennyire is finom és hangzatos, eredendően mégsem a Hortobágyhoz köthető. A ma ismert változat receptjét ugyanis az 1958-as brüsszeli világkiállítás ihlette: puszta romantika palacsintatésztában, paprikás mártással.

A slambuc

Tradicionális pásztorétel, ahogy a Hortobágyon nevezik, öhön. Pirított szalonnából, lebbencstésztából és krumpliból készül bográcsban. A hortobágyi elnevezése egy ifjú bojtárhoz fűződik, akitől a gazdája egyszer megkérdezte: „Ízlik-e az ilyen ítel?” A bojtár tele szájjal így válaszolt: „Öhön!”

A szürkemarha-gulyás

Hagyományos pusztai étel, mely a marhákat őrző pásztorokról, a gulyásokról kapta a nevét. A Hortobágyi Nagycsárdában az igazi, ahol megőrizve a régi hagyományokat, a Hortobágyon nevelkedett jószágokból készítik.

A debreceni töltött káposzta

A debreceni párosnál már csak a debreceni töltött káposzta lehet finomabb. A savanyú káposztába töltött darált húst füstölt szalonnával és füstölt kolbásszal ízesítetik, melyre vékony, úgynevezett degrasszált (a felszíni zsiradéktól megszabadított) rántást készítenek a helyiek.

A debreceni mézeskalács

Debrecenben még a tányér is ehető, persze csak ha mézes. Az eredeti, kizárólag Debrecenben és ütőfával készült mézeskalács nemcsak finom, de szép ajándék is, melyet mindenki más formában szeret. A kisfiúknak a katona, a kislányoknak a baba, a szerelmeseknek a tükrös szív formájú a legkedvesebb.

Debreceni Töltött Káposzta
Slambuc
Hortobágyi Húsos Palacsinta
Bográcsgulyás
Mézeskalács
Hortobágyi Halászlé

Ossza meg