Várostörténet

Hőmérséklet

Az időszámításunk szerinti nyolcadik évszázad végéig, a magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék. 

Az ókortól a XVI. századig

A város környéke már az ókorban is lakott hely volt. A négy égtájat összekötő utak találkozásánál több falu összeolvadásából jött létre Debrecen.
Nagy Lajos király 1361-ben mezővárosi rangra emelte, ami által fejlődésnek indult a gazdaság a marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe révén. Debrecen Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városa lett.

Református Kistemplom

A XVI-XVIII. század

Kálvin János tanai hamar gyökeret vertek Debrecenben, amely a XVI. század derekától kizárólag protestáns lakosságúvá vált. 1538-ban létrejött az ország iskolájaként emlegetett, ma is működő Debreceni Református Kollégium. Az 1541-ben kezdődő török uralom és Magyarország három részre szakadása során Debrecen diplomáciai ügyességgel, bőkezű adományokkal mindvégig megőrizte önállóságát.
1693. április 11-én az uralkodó, I. Lipót szabad királyi városi címet adományozott Debrecennek, és a rang törvénybe iktatása feltételeként másfél évszázad után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. Debrecen ekkor már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ volt.

Várostörténe_16_sz
Líciumfa
nyomda
Református Kollégium
Szent András templom
Szent Anna templom

A XIX. század

1849 első felében, öt hónapra ide költözött az ország kormánya, az országgyűlés, és ide hozták a Szent Koronát, így Debrecen Magyarország ideiglenes fővárosa, a „szabadság őrvárosa” lett. Kossuth Lajos a református Nagytemplomban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét.
1857-ben Pest felől elérte a vasút Debrecent, a XIX. század végén a nagyvárosi építkezések, fejlesztések révén a fővárost is megelőzve megépült a gépi vontatású közúti vasút, a mai villamos elődje.

varoshaza
Régi képek
Régi képek
Régi képek
Régi képek
Régi képek
Régi képek
Régi képek
Régi képek

A XX. század

Az I. világháborút záró trianoni békeszerződés következtében Debrecen szerepe megváltozott, a Partium elcsatolásával határközeli várossá vált.
A II. világháború végén a bombázások és más harci események súlyos károkat okoztak a városban, az épületek több mint a fele megsemmisült. 1944 végén és 1945 elején egy rövid időre ismét Magyarország fővárosa lett Debrecen.
Az 1950 és 1956 közötti esztendőket a nagyarányú iparosítás jellemezte. 1956. október 23-án – a budapesti tüntetést megelőzve – Debrecenben is elkezdődtek a forradalmi események. Debrecenben lépett fel először a karhatalom a tüntetőkkel szemben, az első lövések is itt dördültek el, és itt voltak az első halálos áldozatok.
Az 1956-ot követő időszakban folytatódott az erőteljes ipari fejlődés, jelentősen megnőtt a város lakossága, a városi kertségek helyén lakótelepek épültek.

Krematorium
Libakert
Bethlen
Lakótelep
Egyetem
Stadion
Egyetem
Kálvin tér
Nagyállomás
Állomás
Fürdő
Képeslap

A rendszerváltástól napjainkig

Az 1989-1990-es rendszerváltás után Debrecen látványos fejlődésnek indult. Az ezredforduló után közösségi terek és intézmények nyíltak, illetve újultak meg. 
1991 augusztusában II. János Pál pápa Debrecenbe látogatott, amely a római katolikus és a református egyház közeledésének szimbóluma volt. Közbenjárása révén 1993-ban megalakult a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye. 
A XXI. század első évtizedére Debrecen Kelet-Magyarország gazdasági, közigazgatási, kulturális és oktatási központjává vált. Az ország második állandó határnyitású repülőterén beindult a menetrend szerinti légi forgalom. A számos multinacionális cég jelenléte és a 30 ezres, több ezer külföldi hallgatóval rendelkező egyetem is azt jelzi, hogy a város nyitott a világra.

Modem
pápalátogatás
Kossuth tér
Modem
Stadion felülről

Ossza meg