Hőmérséklet
Debrecen2023

Pályázunk az Európa Kulturális Fővárosa címre

Debrecen benyújtja pályázatát a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre – jelentette be 2016. január 22-én Papp László, Debrecen polgármestere, Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, Halász János országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Akadémia felügyelő testületének elnöke, valamint Pósán László országgyűlési képviselő a Modemben tartott közös sajtótájékoztatón. Az eseményen részt vett Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere is.

Papp László felidézte: Debrecen 2004-ben kandidált a 2010. évi cím elnyerésére, de akkor Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa. A város azóta az akkori pályázatban szereplő több kulturális fejlesztést megvalósított: elkészült a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ, a Kölcsey Központ és megújult a nagyerdei szabadtéri színpad - sorolta polgármester. Papp László elmondta: a város már meglévő kulturális terei jó alapot adnak a pályázathoz. Debrecen első embere hozzátette, hogy természetesen fejlesztésekre is szükség van. Erre példaként a Csokonai Színház felújítását említette, illetve azt, hogy a kormánnyal elvi megállapodás van a Latinovits Színház kivitelezésének befejezésére. Papp László azt is közölte, hamarosan szakmai előkészítő bizottság fog alakulni a pályázat részletes kidolgozására.

Kósa Lajos, Debrecen korábbi polgármestere, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint a város már számos nemzetközi fórumon bizonyította, hogy képes nyerni.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az előző héten arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy magyar település lesz Európa egyik kulturális fővárosa 2023-ban, s a cím elnyerésére már idén lehet pályázni. Balog Zoltán hangsúlyozta: a nyílt pályázaton bármely magyar város indulhat, a kiválasztásba a magyar kormány „még csak ajánlás” szintjén sem szólhat bele. A miniszter a hosszú távú stratégiakészítést, az európai dimenzió kiemelését, a kulturális és művészeti tartalmat, annak megvalósítási képességét és a hatékony irányítást emelte ki azon szempontok közül, amelyek alapján a nemzetközi bíráló bizottság kiválasztja majd a nyertes magyar várost.

Az indulni kívánó városok az Emberi Erőforrások Minisztériumához nyújthatják be pályázatukat, amelyeket a tárca kizárólag formai kritériumok alapján fog ellenőrizni, majd továbbítja őket az Európai Bizottsághoz. A végső döntést Brüsszelben hozza meg egy tízfős, nemzetközi összetételű, független szakértőkből álló bizottság. A 2023-as év nyertes városait – a magyar mellett egy brit várost – 2018-ban nevezi meg a zsűri.

Debrecen korábban már aspirált az Európa Kulturális Fővárosa címre, akkor azonban Pécs lett a befutó, így az a város viselhette egy évig a címet. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre először Debrecen jelentette be pályázási szándékát. Azt lehet még tudni, hogy Szeged biztosan nem pályázik.

Forrás: www.dehir.hu, www.mti.hu

Fotók: Miskolczi János

Ossza meg