Hőmérséklet
Díjazottak

Debrecen Díszpolgára

A Debrecen Város Díszpolgára cím adományozásával a közgyűlés kifejezésre juttatja nagyrabecsülését azok iránt, akik egész életükben a város és lakossága érdekében munkálkodtak, illetőleg elismeri azok életművét, akik maradandót alkottak, hozzájárulva ezzel a város szellemi és anyagi gyarapodásához, városunk nemzetközi hírnevének erősítéséhez. Itt megtekintheti 1835-ig visszamenőleg, hogy kiknek adományoztak ezidáig Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet.

2018

Dr. Duffek Mihály – zongoraművész, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara Csokonai-díjas tanszékvezető egyetemi tanára, korábbi dékánja

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott, DLA doktori fokozatát 2004-ben szerezte meg, 2011-ben habilitált. 1990-től a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara Zongora Tanszékének vezetője, 1992-től 25 éven keresztül a Zeneművészeti Karnak és jogelődjének igazgatója, majd dékánja. E minőségében részt vett a magyar zenei felsőoktatás, a zenetanárképzés korszerűsítésében. Országos zongoraversenyek, zongoratanári továbbképzések szervezője. Oktató tevékenysége mellett a nemzetközi és hazai művészeti életben szólistaként, kamaraművészként, kóruskísérőként vesz részt. Debrecen művészeti közéletének aktív résztvevője, egyik meghatározó egyénisége. Elnöke a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriumának. Szerteágazó tevékenységét az önkormányzat 2008-ban Csokonai-díjjal ismerte el, 2017-ben pedig a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje Polgári Tagozat kitüntetésben részesült.

Dr. Édes István – a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája egyetemi tanára, a Kardiológiai Intézet korábbi vezetője

Orvosi pályafutását a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Belgyógyászati Klinikáján kezdte 1977-ben. 1994-től a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szív- és Tüdőgyógyászati Klinikáján intézetvezető egyetemi docens, majd egyetemi tanár és igazgató lett. Akadémiai doktori értekezését 1996-ban védte meg. Irányításával a kardiológiai betegellátás jelentős minőségi változást ért el. 2003-ban vezetésével alakult meg a Kardiológiai Intézet. Munkásságának egyik mérföldköve volt, amikor létrejött a Kardiovaszkuláris és Onkológiai Komplex Regionális Egészségcentrum. Volt általános orvostudományi kari dékánhelyettes, klinikai rektorhelyettes, centrumelnök, illetőleg elnökhelyettes, valamint a Klinikai Központ vezetője. Debrecen egészségügyi ellátása érdekében végzett kiemelkedő színvonalú szakmai munkássága példaértékű.

2017

Prof. Dr. Balla György – Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Csecsemő- és gyermekgyógyász, „summa cum laude” minősítéssel végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Tanársegédi, adjunktusi, docensi kinevezését követően 1985-ben sikeresen védte meg kandidátusi disszertációját, majd 1994-ben elnyerte az orvostudomány doktora címet. Habilitált doktor, 1998-tól egyetemi tanárként látja el gyógyító, oktató és tudományos tevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia 2010-ben levelező, 2016-ban pedig rendes tagjává választotta. 1999-ben megalapította az Újszülött-gyógyászati tanszéket. 2007 óta a Gyermekgyógyászai Klinika vezetője. Tudományos munkájának fontos területe az érbetegségek kutatása. A Bázeli Egyetem Neonatológiai Tanszékén 1997-ben vendégprofesszorként dolgozott, és az Amerikai Egyesült Államokban is végzett tudományos kutatómunkát. Összes tudományos cikkeinek száma 172. Tevékenyen részt vesz az egyetemi közéletben, számos hazai és nemzetközi szakmai társaság tagja. A szabadgyök-kutatás és az érbetegségek gyógyítása terén kiemelkedő tudományos tevékenysége, valamint a gyermekgyógyászat, különösen a kis súlyú koraszülöttek és veszélyeztetett újszülöttek magas színvonalú ellátása érdekében végzett lelkiismeretes gyógyító és eredményes intézményvezetői munkája elismeréseként 2016-ban Széchenyi-díjat kapott.


Prof. Dr. Győry Kálmán – professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, világhírű magyar matematikus

1964-ben végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen matematika-ábrázoló geometria szakos tanárként. Ezután az egyetem Algebra és Számelméleti Tanszékén dolgozott, végig járva a tudományos ranglétrát, 1985-től egyetemi tanár. 1988-tól 2005-ig vezette a tanszéket. 2001-től egy éven át az egyetem rektora. A 60-as évek végén megalapította, és azóta is aktív vezetője a debreceni számelméleti kutatócsoportnak, amit a számelmélet vezető kutatói világszerte csak Debreceni Iskolaként emlegetnek. Tanítványai között 7 akadémiai doktor és egy akadémikus van. Fő kutatási területe a diofantoszi egyenletek elmélete és az algebrai számelmélet. 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-tól rendes tagja. Tudományos és közéleti munkásságáért számos elismerésben részesült, így birtokosa többek közt az Akadémiai Díjnak, a Magyar Köztársasági Érdemrendnek, a Széchenyi-díjnak, a Debreceni Egyetem Díszérmének. Ózd város díszpolgára, az Európai Akadémia és a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia tagja. Debrecen városa a Hatvani-díjjal tisztelte meg iskolateremtő professzorát. A világ több vezető kutatóhelyén volt meghívott előadó és vendégprofesszor, többek között Párizsban, Leidenben, Budapesten, Tokióban és Berkeleyben. Pályája során régi matematikai problémákat oldott meg, közöttük egy 100 éves nyitott kérdést, és több sejtést bizonyított be.

Három könyvet publikált Kanadában illetve Angliában, az utóbbi kettőt (2015-ben illetve 2016-ban) a nagy múltú Cambridge University Press-nél. 170 tudományos közlemény szerzője, társszerzője. A munkáira történt független hivatkozások száma 2500 körüli, ami rendkívül magasnak számít az elméleti matematikában.

2016

Csikos Sándor – Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész

1994-től a Csokonai Színház meghatározó egyénisége, az egyik legszebben beszélő magyar színész, akit maradandó alakításai a magyar színművészet élére emelnek. Markáns rajzolatú pályáján Eger és Miskolc jelenti a kezdetet. Győr afféle közjáték, Nyíregyháza – ahol színházigazgató is volt – a kihívásokban gazdag sorsfordító, ám Debrecen az „örök város”, ahol él, játszik, rendez és tanít. Tudását és tapasztalatát hosszú évek óta osztja meg az Ady Endre Gimnázium dráma tagozatos fiataljaival, pedagógiai munkássága révén több olyan kitűnő tehetséggel „gazdagította” a magyar színjátszást, akik – kollégáiként – ma már maguk is fontos szerepeket játszanak az ország színházaiban. 2015 szeptemberében vette át aranydiplomáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, egy legendás évfolyam ismert színművészeinek társaságában. Debreceni pályafutása során jelentős szerepek sorát játszotta el magas művészi színvonalon, így megformálta a magyar történelem legkiemelkedőbb személyiségeit István királytól a kálvinista debreceni hősökön át Szabó Magda számos közismert figurájáig. Az ember tragédiájában több évadon át kimagaslóan alakította Lucifert Debrecenben és a Nemzeti Színházban is. Versmondóként egyike hazánk legjelesebbjeinek; a magyar költészet és próza kivételes ismerője, tolmácsolója. Pályája során olyan tekintélyes elismerésekben részesült, mint a Jászai Mari-díj, a Kazinczy-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Debrecen Város Csokonai-díja és 2010-ben Pro Urbe díja, a Debrecen Kultúrájáért Díj.

2015

Dr. Imre László – irodatörténész, professor emeritus

1968-ban szerzett kitüntetéses diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1969-től az egyetem XIX. századi Magyar Irodalmi Tanszékének oktatója, 1998-tól tanszékvezető egyetemi tanára, 1989-1992 között a Bölcsészettudományi Kar dékánja, 2003-tól egy évig a Debreceni Egyetem rektora. A Helsinki Egyetemen vendégtanár, számos nemzetközi konferencián meghívott előadó volt. Fő kutatási területei – egyebek mellett – a XIX. századi, valamint a kortárs magyar irodalom, továbbá a kelet-közép-európai irodalmak összehasonlító vizsgálata. Munkásságát a széles körű szakmai tájékozódás mellett elsősorban a kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes szemléletmód, az értékek tisztelete, a magyar és a világirodalmi jelenségek együttes mérlegelése jellemzi. Debrecen tudományos, kulturális és művészeti életében hosszú évtizedeken keresztül a Magyar Írók Szövetsége Kelet-magyarországi Csoportjának s a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának tagjaként, a Méliusz Rádió rendszeres szereplőjeként, az Irodalmi Napok felkért előadójaként és ülésvezetőjeként játszott meghatározó szerepet. A 2002-ben Csokonai-díjjal, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett tudós, aki 2013-tól a Debreceni Református Teológia díszdoktora, több fontos akadémiai megbízatásnak tett, tesz eleget. Magas szintű, nemzetközileg is jelentős tudományos pályafutást és a szakmai közvélemény által számos díjjal elismert példaértékű munkásságot tudhat magáénak.

Kóti Árpád – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész, a Nemzet Színésze, a Csokonai Nemzeti Színház örökös tagja

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész fél évszázada hűséges színházához és városához. 1954-ben Kiskunfélegyházán a Tanítóképző Testnevelési Szaktanítói Tagozatán szerzett testnevelés-szaktanítói oklevelet, majd színi tanulmányait követően 1958-ban végzett a budapesti Színművészeti Főiskolán. 1963-ban szerződött a debreceni Csokonai Színházhoz. Ezt megelőzően öt év alatt hat teátrumnál dolgozott, ám sehol sem volt maradása. Lengyel György hívására jött a cívisvárosba, s elmondása szerint mintha haza érkezett volna. Később is játszott más színházakban, de mindig csak egy-egy szerep erejéig; az elszerződés gondolata meg sem fordult a fejében. Elsősorban drámai karaktereket alakított, de címszerepei is jelentősek: Lúdas Matyi (1969), Márton partjelző fázik (1999), Ványa bácsi (1983), Lear király (2006), Dundo Moraje (2008), Én, Károli Gáspár (2009). Regisztrált bemutatóinak száma közel 200. Az egyik legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színésznek tartják. 2011. május 2-án a Csokonai Színház társulata a budapesti Thália Színházban vendégszerepelt a Revizor című darabbal, melyben a kritikusok szerint is brillírozott. Amellett, hogy munkásságát több magas szakmai kitüntetés fémjelzi, 2014. december 1-jén a Csokonai-díjas színészt a Nemzet Színészévé választották, elismerve a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése és népszerűsítése terén szerzett kimagasló érdemeit.

2014

Dr. Csikai Gyula – fizikus, professor emeritus, akadémikus

1953-ban végzett fizika-matematika szakos középiskolai tanárként, majd 1956-ban az MTA Atommagkutató Intézet tudományos munkatársa, később osztályvezetője, illetve tudományos igazgató-helyettese lett. Akadémikus, az MTA Magfizikai Bizottságának és a Debreceni Akadémiai Bizottságnak tagja, valamint utóbbinak két évig alelnöke, továbbá a Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya elnökhelyettese volt. Fő kutatási területe az atommagfizika, a neutronfizika s a nukleáris módszerek tudományos és gyakorlati alkalmazásai. Nevéhez fűződik a neutrínó létezésének ködkamra-felvételekkel történő kimutatása és bizonyítása. A dr. Szalay Sándorral végzett kutatásaik a debreceni atommag-fizikai iskolának és az ATOMKI-nak is nemzetközi elismertséget hoztak. A nevükkel fémjelzett iskola fizikusok nemzedékeit képezte; a kísérleteik során készült legjobb fényképfelvételek mára az egyetemes fizikatörténet részévé váltak. Az Európai Fizikai Társulat 2013. október 25-én a fizikai kutatások kiemelkedő jelentőségű tudománytörténeti színhelyévé nyilvánította az MTA ATOMKI főépületét, ahol az intézményt megalapító dr. Szalay Sándor és doktorandusza, dr. Csikai Gyula 1956 őszén elvégezte azon magfizikai kísérleteket, amelyekkel sikerült megerősíteni a neutrínók létezését – jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a modern fizika megalapozásához.

Szabó Miklós – a Tranzit Csoport  alapító tulajdonosa, vezérigazgató

Az állattartással, mezőgazdasági termeléssel, élelmiszer feldolgozással stb. foglalkozó TRANZIT CSOPORT (TRANZIT-KER Zrt., TRANZIT FOOD Kft., TRANZIT-DIÓ Kft.) egyik cégalapító tulajdonosa, a TRANZIT-KER Zrt. vezérigazgatója. Az 1990-ben alapított cégcsoport fő profilja a víziszárnyas-feldolgozás, de tulajdonukban van 42 állattartó telep, 100 ezer tonna kapacitású takarmánykeverő, törzstenyészet, keltető, vágóhíd és továbbfeldolgozó üzem is. Az Európa egyik meghatározó piaci szereplőjeként számon tartott cégcsoport – mely fennállása óta a költségvetés kiemelt adózója – közel ezer embernek ad munkát. A komoly fejlesztésekben gondolkodó családi vállalkozás – a befizetendő társasági adó terhére – az elmúlt három évben a látványsportok és művészetek támogatására több mint 600 millió forintot fordított, nagymértékben hozzájárulva ezzel a debreceni fiatalok sportolási lehetőségeinek bővítéséhez. Társadalmi elkötelezettségük nemcsak az egészséges és kiváló minőségű termékek előállítása, hanem – egyebek mellett – a régió egyes egészségügyi intézményeinek szponzorálása révén is megnyilvánul. Minden évben jelentős, több millió forintnyi összeget adományoznak a szociálisan rászoruló debreceni családoknak és a Gyermekklinika kis ellátottjainak. Az idén 60 éves vezérigazgató 2012-ben a Debrecen Város Mecénása kitüntető díjban részesült.

2013

Dr. Nagy János – intézetvezető egyetemi tanár, centrumelnök

1957-ben végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán. Kandidátusi disszertációját 1986-ban védte meg, 1995-ben a DATE Tanácsa a mezőgazdasági tudomány területén habilitált doktorrá nyilvánította. 1996-ban nevezték ki egyetemi tanárnak, 1997-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A Debreceni Agrártudományi Centrum létrehozásának kezdeményezője és első elnöke (2000-2004), a Debreceni Egyetem rektorhelyettese (2003-2004) s két alkalommal rektora (2002-2003, 2004-2007) volt. Jelenleg a Debreceni Egyetem rektorhelyettese, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának elnöke, továbbá a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet intézetvezető egyetemi tanára. Nemzetközileg elismert kutatómunkát végez, számos hazai és külhoni projekt koordinátora, vezetője. Hatékony együttműködést alakított ki az MTA kutatóintézeteivel és több külföldi egyetemmel. Iskolateremtő tevékenysége jelentős. 390 tudományos közleménye jelent meg, a „Kukoricatermesztés” című könyve pedig angol, spanyol, orosz és ukrán nyelven is sikeres. A számos kitüntetéssel rendelkező Széchenyi-díjas egyetemi tanár a magyar felsőoktatás és tudományos élet területén nyújtott kiemelkedő teljesítményével jelentősen hozzájárult Debrecen nemzetközi hírnevének öregbítéséhez, a város szellemi és anyagi gyarapodásához.

Risztov Éva – olimpiai bajnok uszó

Háromszoros világbajnoki ezüstérmes, hatszoros Európa-bajnoki ezüstérmes, Európa-bajnoki bronzérmes, hatszoros rövid pályás Európa-bajnok, hétszeres ifjúsági Európa-bajnok, a felnőttek között ötvennyolcszoros országos magyar bajnok úszó, felnőtt országos csúcstartó 400 és 1500 méter gyorson 50 méteres medencében és 800 méter gyorson 25 méteres medencében, volt rövid pályás Európa-csúcstartó 800 méter gyorson. Hódmezővásárhelyen kezdte sportpályafutását; s a 2000-es évek elejére – a Budapesti Spartacus sportolójaként – a magyar úszósport első számú női versenyzőjévé nőtte ki magát. 2005 őszén rövid ideig megszakította a versenyzést, majd 2009-ben a Debreceni Sportcentrum versenyzőjeként tért vissza. Ezzel egy időben felvételt nyert a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának igazgatásszervező szakára, melynek jelenleg is hallgatója. A 2012-es debreceni úszó Európa-bajnokságon 1500 méteres gyorsúszásban ezüst-, míg 800 méteren bronzérmet szerzett. Eddigi pályafutása legnagyobb sikerét a 2012. évi londoni olimpián érte el, ahol 10 kilométeres nyílt vízi úszásban olimpiai bajnok lett. A több rangos elismeréssel is rendelkező olimpikon, 2012 legjobb felnőtt női sportolója – a város Hajós Alfréd-díjjal kitüntetettje – 2013 januárjától a Magyar Úszó Szövetség Sportolói Bizottságának tagja.

2012

Dr. Fésüs László – akadémikus, egyetemi tanár, intézetigazgató

A hazai tudományos élet kiemelkedő, nemzetközileg széles körben elismert kutatója, akinek tudományos iskolateremtő, egyetem- és tudományszervező tevékenysége is példaértékű. 1993-tól a Biokémia és Molekuláris Biológiai Intézet Igazgatója, 1995 és 1999 között a DOTE tudományos rektorhelyettese, 1999-től a DOTE, 2000-2001-ben a Debreceni Egyetem rektora, 2001-től 2007 júliusáig centrumelnök, 2007 és 2010 között ismét a Debreceni Egyetem rektora, mely tisztsége révén sokat tett az egyetem működésének fejlesztéséért, ezáltal Debrecen város dinamikus fejlődéséért is. Szűkebb szakterületén belül programok vezetője, nemzetközi és hazai tudományos társaságok vezetőségének, folyóiratok szerkesztő bizottságának, az MTA bizottságainak elnöke vagy tagja. Hazai, európai és világkongresszusok rendszeres előadója, számos egyetemi projekt aktív részese. A Magyar Akkreditációs Bizottság elnökeként kifejtett tevékenységével jelentősen hozzájárult a magyar felsőoktatás és a hazai tudományos élet napjainkban jelentkező problémáinak megoldásához. Az évtizedek alatt végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként számos magas kormány és szakmai kitüntetésben részesült; az önkormányzattól 2001-ben Pro Urbe díjat vehetett át.

Dr. Pálinkás József – a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, atomfizikus, tanszékvezető egyetemi tanár

Élete a diploma megszerzését követően szorosan összefonódott a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetével, ahol ösztöndíjas, tudományos munkatárs, igazgatóhelyettes, 1991 és 1996 között igazgató. 1995-től a Debreceni Egyetemen (akkori KLTE-n) tanszékvezető egyetemi tanár, 2005-től a Fizikai Intézet igazgatója, 2007-től a Tudományegyetemi Karok elnöke, rektorhelyettes. Neves külföldi egyetemeken vendégkutatóként tevékenykedett, számos országos és nemzetközi szakmai testület tagja. 1998 és 2001 között az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, majd 2001-2002-ben oktatási miniszter. Jelentős eredményeket ért el a magyar tudomány anyagi támogatásának javításában. 2002-ben visszatért egyetemi oktatói és kutatói munkájához, jelenleg is a DE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék vezetője, az ATOMKI kutatóprofesszora. A Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben levelező, 2004-ben rendes tagjává választotta, 2008-tól pedig e tudományos köztestület elnöke. 2009-ben a londoni Európai Akadémia felvette tagjai sorába. Nagy mértékben elősegítette Debrecen tudományos és közéletének, felsőoktatásának fejlődését; múlhatatlan érdemeket szerzett abban, hogy az ATOMKI, mint a város meghatározó tudományos központja, tudásbázisa – kiemelt akadémiai kutatóhelyként – még jobban megerősödjön. 

2011

Dr. Abádi Nagy Zoltán – irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, az MTA doktora

Nemzetközileg elismert tudós, a hazai amerikanisztika legjelentősebb személyisége. A KLTE Angol Tanszékének, majd Észak-amerikai Tanszékének vezetője, Angol-Amerikai Intézetének alapító igazgatója, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, 1993-95 között az egyetem rektora, 2001-től 2005-ig a Debreceni Egyetem rektor-helyettese, az egyetem utazó követe. 2006-tól a DE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának vezetője. A Magyar-Amerikai Fulbright Bizottságnak több ízben (jelenleg is) tagja, korábban két ízben elnöke. Tudományos munkásságával meghatározó módon járult hozzá a brit és az amerikai irodalomtörténet kutatásához. Termékeny munkásságából kiemelendők Swiftről írt, alapműnek számító monográfiája és a hatvanas évek amerikai regényéről, valamint az amerikai minimalista prózáról írt könyvei. Magyar fiatalok generációit ismertette meg az USA civilizációjával. Számos amerikai és európai egyetemen oktatott vendégprofesszorként. Rendkívül aktív tudományszervezői tevékenységet folytat. Kulcsszerepet játszott a debreceni Amerikai Kuckó létrehozásában.

Dr. Hegedűs Lajos – TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója

2001 őszén vette át Debrecenben az akkor még Biogal Gyógyszergyár vezérigazgatói posztját. Irányítása alatt a Biogal rohamos fejlődésnek indult, a vezetése alatt végrehajtott új beruházások révén a debreceni gyógyszergyár kapacitása és technológiai színvonala ugrásszerűen megnőtt, egyértelműen világszínvonalúvá vált. A gyógyszergyár mára a Teva egyik legnagyobb és legfontosabb európai központja, Debrecen és a régió legmeghatározóbb iparvállalata lett. E fejlesztések és termelési kapacitás-növekedések révén hozzájárult a képzett- és szakmunkaerő alkalmazásának fokozatos növekedéséhez, ezzel a város lakosságának mind közvetlen, mind közvetett úton történő jelentős foglalkoztatásához. Vezérigazgatósága alatt, az elmúlt évek folyamán a Teva Gyógyszergyár Zrt. példaértékű kapcsolatrendszert épített ki a városvezetéssel, továbbá a város közép- és felsőfokú oktatási intézményeivel, anyagi, valamint szakmai segítséget nyújtva azok egyes képzéseihez, oktató-nevelő munkájához. A gyár fejlődése nemcsak az oktatási intézményekre és kutató bázisokra, de a város kulturális és sport életére is döntő kihatással bír. Humanitárius beállítottságát jellemzi a véradó-mozgalom támogatása és a Vöröskereszt területi szervezetével való kiváló együttműködés.  

2010

Dr. Aradi Csaba – ökológus, címzetes egyetemi docens, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója

Debrecenben végzett biológia-kémia szakon. Szakmai érdeklődése korán megmutatkozott, már diplomamunkáját is a Hortobágyról írta, és „Summa cum laude” minősítésű egyetemi doktori disszertációjának tárgya szintén a Hortobágy szikes pusztai, mocsári élőhelyeinek vizsgálata volt. Tanított a Kossuth Lajos Tudományegyetemen és az „Agráron” is; a KLTE Állattani Tanszékének munkatársaként folytatta a hortobágyi ökológiai vizsgálatokat, s kutatta a Nagyerdő és Haláp madárvilágát. A Hortobágy természetvédelmi kérdéseire egyre nagyobb figyelmet szentelt, munkája összekapcsolódott a Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását szolgáló előkészítő felmérésekkel. Irányítása alatt indultak el a terület vizes élőhelyeinek rehabilitációs munkái. 1984-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Észak-alföldi Felügyelősége, 1989-ben pedig a Hortobágyi Nemzeti Park élére került. Hosszú évekig tartó munkája eredményeként 1999. december 1-jén a Hortobágyi Nemzeti Park a Világörökség része lett. Számos szakmai munkabizottság vezetését látta (látja) el; közlemények, ismeretterjesztő kiadványok, könyvek, egyetemi jegyzetek szerzője, társszerzője. Munkásságát az önkormányzat 2000-ben Pro Urbe, 2005-ben pedig Hatvani-díjjal ismerte el.

Dr. Lovas Rezső György – fizikus, akadémikus, címzetes egyetemi tanár

1991-től 1996-ig az MTA Atommagkutató Intézetének igazgató-helyettese, 1997-től tíz éven keresztül igazgatója volt. Jelentős nemzetközi elismerést kiváltó eredményt ért el az elméleti magfizikában, elsősorban az atommag új, ún. nukleon-csomósodási modelljének kidolgozásában. Kiváló kutatókat nevelt, tudományszervezői tevékenysége döntő, mindemellett a tudományos közösség elismert személyisége. Munkáira több mint félezer független hivatkozás ismeretes, amelyeknek zöme mértékadó nemzetközi folyóiratokban jelent meg. A magyar tudomány közügyeit is szívén viseli; jelenleg az MTA Fizikai Osztályának elnök-helyettese. Nagysikerű előadásokat tartott, cikkeket írt a magyar tudományos nyelvről, számos szakma- és tudománypolitikai publikáció szerzője. Az ismeretterjesztés területén kezdeményezte többek között „Az atommag – Utazás az anyag sűrűjébe” című népszerű magfizikakönyv magyar kiadását, és nagyrészt az ő erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a kiadás már folyamatban van. A Debreceni Egyetem és az ATOMKI kapcsolatának építésében régóta tevékeny szerepet vállal; 1995-96-ban a Debreceni Universitas Egyesülés elnöke volt. Számos szakmai kitüntetése mellett 2000-ben az önkormányzat Hatvani-díjjal ismerte el munkásságát.

2009

Bosák Nándor – római katolikus megyéspüspök

1963-ban szentelték pappá, majd 1993-ban II. János Pál pápa az általa alapított Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye első püspökévé nevezte ki. Nagy gondot fordít a két közigazgatási megyét magában foglaló egyházmegye hitéletének fejlesztésére, s különösen az ifjúság keresztény nevelését tartja szívügyének. Ennek érdekében vállalta az egyházmegyében újjászervezett három középiskola fenntartását, s az ifjúságért érzett felelőssége nyilvánult meg az egyetemi lelkészség megalapításában is. Eddigi püspöki szolgálata alatt Debrecen két lakótelepén épült új templom (a Tócóskertben a Szent Család, az Újkertben a Megtestesülés), és a régiek is megújultak. Sokféle módon igyekszik elősegíteni a keresztény felekezetek közötti együttműködést, az ökumenikus szemlélet megerősödését. Egyházmegyei szolgálata mellett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia munkájából szintén jelentős részt vállal. Különféle felnőttképzési formákban lehetőséget biztosít a vallási műveltség szintjének emelésére, a tudatos keresztény közéletiség fejlesztésére. Több alapítványt, civil szervezetet támogat, s évek óta hasznos munkát végez a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumában is. Műveltsége, nyitottsága, teológiai felkészültsége, ökumenikus gondolkodása és emberi tulajdonságai miatt köztiszteletnek örvend.

2008

Dr. Orosz István – történész, professor emeritus

Magyar-történelem szakos diplomáját a KLTE-en szerezte; 1958-ban lett az egyetem doktora, 1985-ben egyetemi tanár, 2004-ben pedig az MTA levelező tagja. Pályafutása helyszínein, a Debreceni Egyetemen, valamint az ELTE-n magas színvonalú oktatói és tudományos tevékenységének köszönhetően nagy megbecsülés övezi. Egyetemes történelmet, művelődés-, társadalom- és gazdaságtörténetet oktatott; s még ma is rendszeresen tart órákat. Közel 200 tudományos munkájára kortársai több mint 750 esetben hivatkoztak. Tanszékvezetőként, dékánként, rektor-helyettesként, a Történelmi Intézet igazgatójaként is méltán vívott ki elismerést. 1990-1994 között önkormányzati, majd 1994-1998 között országgyűlési képviselőként szintén az oktatásügyet szolgálta. Több tudományos-ismeretterjesztő folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, jelenleg az Agrártörténeti Szemle főszerkesztője, továbbá a Magyar Történelmi Társulat országos elnöke. Meghatározó szerepet játszott a határon túli tudományos kapcsolatok kiépítésében, alapítója és másfél évtizedig elnöke volt a határon túli magyar értelmiség továbbképzését elősegítő Ady Akadémiának. Az önkormányzat a magyar történettudomány méltán elismert személyiségét 1995-ben Csokonai-díjjal tüntette ki.

Dr. Péterffy Árpád – szívsebész, professor emeritus

Kolozsváron született, orvosi diplomáját a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerezte meg. 1968-ban Svédországban telepedett le, ahol svéd orvosi diplomát, majd mellkas- és szívsebészeti, illetve általános sebészeti szakképesítést szerzett. Doktori értekezését 1980-ban a stockholmi Karolinska Intézetben védte meg, ugyanitt habilitált és szerzett magántanári minősítést a mellkas- és szívsebészet szakterületen. Azzal a kifejezett céllal, hogy városunkban meghonosítsa és fejlessze a modern szívsebészetet, 1983-ban kinevezést kapott a DOTE II. számú Sebészeti Klinikájára, majd 1986-ban az önállósult Szívsebészeti Klinika igazgatója lett. A klinika új épületét 1993-ban adták át, melyet ma már – mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatókat tekintve – az ország vezető szívsebészeti központjaként jegyeznek. A kiváló szakembergárda segítségével számos új műtéti eljárást vezetett be, s a nyitott szívműtétek számának jelentős mértékű növekedése is tükrözi azt a felbecsülhetetlen értékű munkát, amit igazgatóként, jelenleg pedig egyetemi tanárként a debreceni és régióbeli betegekért végzett, illetőleg végez nagy odaadással, szakmai alázattal. Az önkormányzat 1994-ben Hatvani-díjjal tüntette ki.

2007

Berkesi Sándor – egyházkerületi és kollégiumi zeneigazgató, a Debreceni Református Kollégium Kántusának vezető karnagya

A Zeneakadémián szerzett karvezető diplomát. A Debreceni Református Kollégium és a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatója, 1967-től – más kórusok mellett – a Debreceni Református Kollégiumi Kántus vezető karnagya. A 268 éve Maróthi György által alapított, gimnazistákból és egyetemistákból álló, a Magyarországon létező legmagasabb kórus-minősítéssel rendelkező Kántussal rangos nemzetközi versenyeken a világ több táján ért el kiemelkedő eredményeket, s gazdagította zenekultúránkat. (A Kántust az önkormányzat 2003-ban Pro Urbe díjban részesítette.) A kórusvezetés mellett zenepedagógiai és egyházzenei munkássága szintén példaértékű; konferenciák, kurzusok gyakori előadója. Több egyházzenei kiadványt szerkesztett, s zenei témájú előadásainak száma szintén jelentős. Rádiós egyházzenei előadássorozatát könyv formájában is megjelentette az Országos Református Tanáregyesület. A karvezetés tanáraként iskolateremtő tevékenységet folytat, az Országos Református Kántorképzés meghatározó alakja, sőt a határon túli magyarság között is fontos egyházzenei missziót végez; továbbá tanít a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán. Munkássága elismeréseként 1994-ben Csokonai-díjat vehetett át.

2006

Dr. Bölcskei Gusztáv – református püspök

Felsőfokú tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián végezte, s diplomájának 1976-ban történt kézhezvételét követően volt segédlelkész, később gimnáziumi vallástanár, tanársegéd, tanszékvezető egyetemi tanár, a Debreceni Református Kollégium főigazgatója, majd 2002-től a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, valamint a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Magas színvonalú, a hallgatók körében méltán népszerű oktatói munkássága mellett jelentős tudományos tevékenysége is, melyet számos külföldi tanulmányút, kutatás, konferencia, továbbá az egyes szervezetekben betöltött tisztsége fémjelez. A határainkon túli egyháztestekkel gyümölcsöző együttműködést alakított ki. A mindenkori állami vezetéssel tartja a kapcsolatot, és a lehetőségeket figyelembe véve küzd a református oktatási és egészségügyi intézmények működésének zavartalan fenntartásáért. Magas fokú hivatástudattal, fáradtságot nem ismerő munkabírással, páratlan humánummal és elkötelezettséggel képviseli Debrecen, a Tiszántúl, Magyarország reformátusságát itthon és külföldön egyaránt. 

Miklóssy Ferenc – ügyvezető igazgató

Gépészmérnöki, mérnökközgazdász diplomája kézhezvételét követően a TIVIZIG-nél helyezkedett el, majd 1994-től annak jogutódja, a magánosított KEVIÉP Kft. ügyvezető igazgatója, meghatározó résztulajdonosa. Irányításával a vállalat itthon és külföldön is jelentős infrastrukturális, környezetvédelmi és magasépítési projekteket valósít meg. Sikeres vezetői és szakmai pályafutást mondhat magáénak, amit többek között a CURVER Gyártóüzem, a Debreceni Erőmű, a National Instruments, a Főnix Csarnok, illetőleg a Kölcsey Központ fémjelez. Fáradhatatlan, energikus alkata, sokirányú érdeklődése és tájékozottsága mutatkozik meg a város és környéke érdekében végzett közéleti tevékenysége során: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, elnöke e szerv Arab-Magyar Tagozatának, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, továbbá elnökségi tagja a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége Hajdú-Bihar Megyei Elnökségének. Az önkormányzat 2003-ban „Debrecen Város Pro Urbe díja" elismerésben részesítette.

2005

Hapák József – fotóművész

Háromgenerációs debreceni fényképész család szülötte, aki a Debreceni Református Kollégiumban töltött tanulóévei alatt lett a magyar történelem és művészet szerelmese lett, továbbá ez az érdeklődés vált fényképészi hitvallásának alapjául is. Saját képi világát a műtárgyak, épületek megörökítésében találta meg, s mára az ország talán legkeresettebb műemlék- és műtárgyfényképésze. A Honfoglaló magyarság; Krucsay-oltár; Munkácsy-trilógia; Pannonhalma; Debrecen, a cívisváros – kiragadott példák, de mind hitvallásáról mesélnek. A Kincsek a nemzet könyvtárából című albuma, mely 2003-ban Pro Typographia, Közönség- és Fitz József-díjat is nyert, az Országos Széchényi Könyvtár féltve őrzött, ritkán látható kódexeit, térképeit és egyéb dokumentumait mutatja be világszínvonalon. Debreceni fotói nem csupán fotográfiai-esztétikai szempontból kiválóak, hanem kiérződik belőlük a lakók által szeretett és az utazónak is ajánlott cívisváros történelmi jelentősége éppúgy, mint mindennapjaink sajátos atmoszférája.

2004

Dr. Hevessy József – korábbi polgármester

A KLTE fizika-matematika szakának elvégzése után a lassú neutronok energia-spektrumának meghatározásával foglalkozott. 1957-ben államellenes összeesküvés és izgatás vádjával hat év börtönbüntetésre ítélték; két év után amnesztiával szabadult. Az elhelyezkedés és az egzisztenciális talpra állás nehéz évei után előbb a Medicornál helyezkedett el mint kutatómérnök, később a DOTE műszaki-tudományos tanácsadójaként dolgozott. 1988-tól részt vett az egyetemen kibontakozó reformmozgalomban. Az 1990-es önkormányzati választásokon képviselő lett, majd polgármesterré választották, s e tisztséget nyolc éven át töltötte be. A rendszerváltás polgármestereként elévülhetetlen érdemeket szerzett a város és az egyetem kapcsolatának új alapokra helyezésében csakúgy, mint a város általános fejlődésében. A nevével fémjelzett időszakot olyan beruházások idézik, mint pl. az ország akkori legkorszerűbb hulladéklerakójának megépítése, a biológiai szennyvíztisztítómű megvalósítása, a Ganz-Hunslet villamosok megjelenése, a Tóth Árpád Gimnázium új épülete, a Termál Hotel felépítése vagy a Debreceni Airport polgári repülőtér megnyitása.

2003

Dr. Tamás Attila – professzor emeritus, irodalomtörténész

Több mint két évtizeden át vezette a KLTE Modern Magyar Irodalom Tanszékét. Az egyik legnagyobb tekintélyű professzor, kiemelkedő szakmai és tudományszervező munkássága nemzetközileg is elismertté teszi. Széleskörű világirodalmi tájékozottsága, kutatásainak sokrétűsége, igényessége, következetessége és szerénysége példaértékű. A szakmai elmélyültség jellemzi monográfiáit, nagysikerű könyveit és előadásait. Tudományos és tanári munkája három évtizeden keresztül gazdagította Debrecen és a régió szellemi életét. A rendszerváltás időszakában elérkezettnek látta az időt arra, hogy őszinte odaadással szolgálja a politikai változást. Önkormányzati képviselőként és az oktatási bizottság elnökeként korát meghazudtoló lendülettel, emellett tapintattal és határozottsággal politizált. Az önkormányzat 1994-ben Csokonai-díjjal tüntette ki.


Dr. Görömbei András –irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus

A magyar irodalomtudomány és irodalmi közélet meghatározó személyisége. Nemzetközileg is elismert, következetes tudományos munkássága nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Trianon utáni, határon túli magyar irodalom értékei integrálódjanak a nemzeti kultúrába. Töretlen pályafutását tanulmányok, könyvek, konferenciák, külföldi előadó körutak és ismeretterjesztő előadások sokasága fémjelzi. Kiváló előadókészsége, olvasottsága, igényes stílusa és páratlan műveltsége már fiatalon iskolateremtő egyéniséggé avatta. Több évtizede mértékadó formálója a Debreceni Irodalmi Napok szellemiségének. Az írószövetség tagja, s 1992 óta szerkeszti a Hitel című folyóiratot. Szerénysége és kikezdhetetlen erkölcsi hitele áthatja mind tudományos és közéleti tevékenységét, mind magánéletét.

2002

Tréfás György – operaénekes

44 éve meghatározó tagja a debreceni Csokonai Színháznak. Ezen idő alatt számtalan opera vezető basszus szerepét énekelte (Varázsfuvola; Szöktetés a szerályból; Fidelio; Don Carlos; A sevillai borbély stb.), fellépett a budapesti Operaházban és több külföldi országban. Bár ennek köszönhetően számos állandó szerződésre is kapott ajánlatot, mindvégig hű maradt Debrecenhez. Annak ellenére, hogy 2001. év októberében töltötte be 70. életévét, még ma is teljes értékű, gyönyörűen zengő hanggal, nagy drámai elhitető erővel énekel. Sokoldalúságát jellemzi, hogy rendszeresen, nagy lelkesedéssel lép fel ifjúsági hangversenyeken, klasszikus operettekben, magyarnóta-esteken, illetve prózai színművekben is. Hosszú évek óta fővédnöke az Ady-Bálnak.

Sass László – kohász, okleveles kőműves és ezüstkoszorús fémöntőmester

Egyike annak a két mesternek, akik ma Magyarországon még harangot öntenek. Jelentősebb munkái: az 1945-től '56-ig kivégzett mártírok emlékére a Rákoskeresztúri Temetőnek adományozott két darab 50 kg-os harang, az ugyancsak 50 kg-os harang, amelyet Debrecen, a „szabadság őrvárosa" adományozott Sopronnak, a „hűség városának". Sok műve került külföldre, de több bronzmunkája vált jelentős magyar alkotások részévé is. Az 1956-os forradalomban való helytállásáért 1992-ben és '94-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztjét és a Hazáért érdemkeresztet vehette át, 2000-ben pedig a vitézi rend nagy csillagát.

2001

Dr. Lipták András – egyetemi tanár, akadémikus

A KLTE-n a biokémia területén kezdte oktató és kutató munkáját. Évekkel később nemzetközi hírnevet szerző, iskolateremtő tudományos munkássága elismeréseként az MTA rendes tagjává választották. Igen sok országban, így Németországban, az Egyesült Államokban, Japánban és Svájcban is felfigyeltek eredményes kutatásaira, valamint előadásaira. Számos hazai és nemzetközi tudományos testület munkájában vesz részt, 1997 óta elnöke az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok nagysúlyú intézményének. Elévülhetetlen érdemeket szerzett azzal, hogy a rendszerváltozás talán legkritikusabb időszakában (1990-1993) vállalta a KLTE rektori megbízatását, és gondoskodott arról, hogy az egyetemi életben határozott fordulatra kerüljön sor. Ugyanakkor kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az átalakulás megfontoltan, minél kevesebb zökkenőt előidézve, egészséges légkörben menjen végbe. Az önkormányzat 1999-ben Hatvani-díjjal tüntette ki.

2000

Dr. Módy György – múzeológus, címzetes egyetemi docens

Magyar-történelem szakos tanár, muzeológus, nyugalmazott címzetes egyetemi docens. Az 1950-es években történt meghurcolása és az azt követő mellőzése hosszú évekre visszavetette az egyetemen sikeresen induló pályakezdését. 1962-ben a Déri Múzeumba került, ahol egészen nyugdíjazásáig dolgozott. Az 1970-es évek végén az egyetemre is visszahívták, ahol településtörténetet, muzeológiai és régészeti ismereteket oktatott. Debrecen és Hajdú-Bihar megye középkori történetét kutatta. Több mint félszáz tudományos munkát és értekezést írt a térség településeinek helytörténetéről, és számos régészeti feltárás is az ő nevéhez fűződik A debreceni Szent András templom ásatásai mellett több Árpád-kori templom feltárását irányította a megyében. Debrecen és a régió tudományos folyóiratának, a Debreceni Szemlének újraindulása óta lelkes támogatója és segítője. Több más elismerése mellett 1994-ben az önkormányzat Csokonai-díjjal tüntette ki.

1999

Bényi Árpád – festőművész 

Debrecen képzőművészetének kiemelkedő egyénisége. Művészi munkája országosan és határainkon túl is elismert. Regionális és országos tárlatok rendszeres résztvevője és díjazottja. Mesterként és pedagógusként is köztiszteletben áll nagy műveltsége, emberi, művészi, pedagógiai érzékenysége, kiváló előadói képessége folytán. Művészi munkája elismeréseként részesült 1996. évben "Debrecen Város Csokonai-díjá"-ban.

Dr. Rácz István – egyetemi tanár

1952-ben szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-történelem szakos tanári diplomát, s azóta áll az Egyetem alkalmazásában. 1977 óta egyetemi tanár. 1958-ban bölcsészdoktori, 1967-ben kandidátusi, 1981-ben a tudományok doktora fokozatot szerzett.

Tudományos témáit a tágan értelmezett társadalomtörténet írás területéről választotta. Munkáiban eredetiségre törekszik, történelemszemléletének legfőbb jellemzője a tárgyilagosság. Eddig 9 önálló kötete, 11 társszerzővel készített kötete, 10 általa szerkesztett kötet és több mint 60 tanulmánya jelent meg. Eredményei beépültek a magyar történetírásba.

Kiemelkedő tevékenységet folytat tudományszervezőként is. Jelenleg is tagja az MTA Doktori Tanácsa Történészbizottságának, hosszú ideig tagja volt a Történelmi Társulat Országos Elnökségének és a Századok c. történelmi folyóirat szerkesztőségének. Megalakulásától, 1944-től 1997-ig elnöke volt a KLTE Bölcsészettudományi Kar Habilitációs Bizottságának, egyik szakmai irányítója a történelem szak PhD képzési programjának. Több tudományos konferenciát szervezett: közte a Jubileumi Emlékülés Debrecen szabad királyi várossá nyilvánításának 300. évfordulójára. Munkássága szorosan kapcsolódik Debrecenhez. Kutatásaiban különös helyet foglal el Debrecen és a régió. Szerkesztője volt az 5 kötetes Debrecen története 3. kötetének továbbá a Debrecen város magistrátus jegyzőkönyvei 5 kötetének.

Debrecen történetének korszerű kutatásában több önálló kötete jelent meg:  

  1. Debrecem végrendeletek I-II. kötet Db. 1983-1984. 
  2. A cívis vagyon Bp. 1989. 
  3. Az ország iskolája Db. 1997. 
  4. Debrecen város kegyurasága Db. 1997.
  5. Debrecem deákok Db. 1997.

1998

Dr. Ács Antal – nyugalmazott egyetemi tanár

1956-ban került a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára, ahol főiskolai docenssé nevezték ki, majd 1964-ben egyetemi tanárrá. 1969-ben rektorhelyettes, 1970-77-ig rektor. Rektorsága alatt jelentős eredményeket ért el a felsőoktatás szervezése, az oktató- és kutató munka területén. Ekkor vált a Debrecenben működő egykarú főiskolából háromkarú egyetemi intézmény. Ugyancsak ekkor, 1976-ban került a Karcagi Kutató Intézet is az egyetem szervezetébe. 1956-tól nyugdíjazásáig az egyetem tangazdaságának operatív vezetője, illetve igazgatója volt, ahol szintén kiváló eredményeket ért el.

Tudományos tevékenysége kimagasló: elsősorban a növénynemesítés területén ért el a gyakorlat során is fontos eredményeket. 1976-tól tagja a Debreceni Akadémiai Bizottság elnökségének. Szoros kapcsolatot épített ki a külföldi tanintézményekkel is, ennek elismeréseként 1985-ben a Wroclavi Akadémia Rolnica doktorává fogadta.

Oktatói, kutatói és gazdaságvezetői tevékenységével évtizedeken át példát mutatva hozzájárult a város, a régió szellemi és anyagi gyarapodásához, nemzetközi kapcsolataival erősítette Debrecen hírnevét országhatárainkon túl is.

1996

Dr. Gyires Béla – akadémikus

A Magyar Tudományos Akadémia tagja, emeritus professzor a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Az egyetem professzorainak nesztora, kiemelkedő tanárainak egyike, matematikusok és matematika tanárok nemzedékeit tanította. Nemzetközileg kiemelkedőt és maradandót alkotott a valószínűség számítás és a matematikai statisztika területén. Nevéhez fűződik a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Intézete Valószínűségszámítási és Matematikai Statisztikai Osztálya debreceni csoportjának létrehozása, a programozó matematikus kép

Dr. Szabó Gábor – akadémikus

Több mint ötven éve áll a Debreceni Orvostudományi Egyetem „szolgálatában”. Már 1948-tól részt vett az orvostanhallgatók oktatásában a Gyógyszertani Intézet demonstrátoraként, majd abban a tudományos munkában, amely az intézetet hamarosan az új magyar antibiotikum kutatás bázisává tette. 1962-ben megszervezte az új molekuláris orvosi genetika továbbképzést. 1963-ban kinevezték az újonnan megalakult Biológiai Intézet igazgatójává, mint első alapítót.

1963-66 között a DOTE oktatási rektorhelyettese, majd 1973 és 1979 között a DOTE rektora. Vezetése alatt számos nagyberuházás valósult meg. Szakmai munkája során törekedett az egyetem nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítésére. Új genetikai irányzatnak vetette meg az alapjait. Megalapítója a Magyar Genetikusok Egyesületének, tagja az Európai Akadémiának, 1987 és 1992 között a WHO főigazgatójának tudományos tanácsadója, számos hazai és külföldi kollégium, társaság elnöke illetve tagja. Ösztönzője, támogatója a helyi és a régió tudományos közéletének, oktatói, kutatói tevékenységével nagymértékben hozzájárult Debrecen szellemi javainak gyarapításához, valamint a magyar tudományos közélet fejlődéséhez, Debrecen város nemzetközi hírnevének erősítéséhez.

Vásáry Tamás – zongoraművész 

Debreceni patrícius családban született. Zenei pályafutása 6 éves korában kezdődött, első önálló zongoraestjét, mint "csodagyerek", 9 évesen adta az Aranybikában. 1948-ban Liszt-versenyen első díjat nyert, ezt követően számos nemzetközi világversenyen ért el kiemelkedő helyezést. 1956-ban családjával Svájcba költözött, debreceniségét, magyarságát azonban egész nemzetközi pályafutása alatt mindvégig büszkén vállalta.

Zongoravirtuóz karrierje a 60-as években kezdődött. Évente közel száz koncertet adott a világ minden táján. Rendszeresen fellép a legjelentősebb zenei centrumokban: New York, London, Párizs, Bécs, Berlin, Milánó stb. Részt vesz a legrangosabb nemzetközi zenei fesztiválokon, rendszeresen hívják a legnevesebb külföldi zenekarok. Mint karmester, több mint száz zenekart vezényelt, köztük a New Yorki, a Londoni, a Berlini Filharmonikus Zenekart, a Washingtoni Szimfonikus Zenekart, a Luxemburg Rádió Zenekart stb.

1992 óta a Magyar Rádió és Televízió Zenekarának a főigazgatója. 1994-ben a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntették ki.

1995    

Bíró Lajos festőművész

Dr. Sándorné Nagy Margit kétszeres tornászolimpikon

Dr. Tóth Béla tudományos szakíró

1994

Dr. Kálmán Béla nyelvészprofesszor

Makszin Mihály gyémántdiplomás agrármérnök

1993

Dr. Berényi Dénes akadémikus Dr. Gunda Béla néprajzkutató

1992

Kiss Tamás költő

Dr. Balogh István néprajzkutató, történész

1989

Dr. Ács István ny. tanácselnök

1986

Balogh Endre ny. tanácselnök

Dr. Bartha Tibor református püspök

1979

Stozicski Ferenc, a Meszöv ny. igazgatója

Dr. Soó Rezső botanikus,

ny. Leonyid Iokinfomics Vasziljev ezredes

1978

Vadász László ny. igazgató

Anatolij Alekszandrovics Gromov, a moszkvai Csapágygyári Egyesülés vezérigazgatója

1977

Szabó Magda író

1976

Dr. Ambrus István ny. tanácselnök

1975

Holló László festőművész

1974

Apagyi Sándor, a Járműjavító dolgozója

Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke

Ménes János ny. igazgató

Nagy Tiborné ny. igazgató

Dr. Rapcsák András egyetemi tanár

Tóth Mihály ny. igazgató

1971

Vlagyimir Ivanovics Jazdoszkij űrbiológus

Borisz Boriszovics Jegorov orvos

Jurij Arkacsijovics Rilov űrkutatási intézet tudományos titkára

Laboncz András kőműves

1937

Báró Vay László államtitkár

1936

vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök

1926

Gróf Bethlen István miniszterelnök

1926

Dohnányi Ernő zongoraművész,a Zeneművészeti Akadémia volt igazgatója

Herczeg Ferenc író

Dr. Hubay Jenő hegedűművész, a Zeneművészeti Akadémia igazgatója

Rákosi Jenő író Vecsey Ferenc hegedűművész

1923

Déri Frigyes gyáros, a Déri Múzeum alapítója

1921

Gróf Apponyi Albert országgyűlési képviselő

1917

Dr. Némethy Károly államtitkár

1913

Gróf Tisza István miniszterelnök

1903

Dr. Thaly Kálmán országgyűlési képviselő, történész

1903

Simonffy Imre kir. tanácsos, ny. polgármester

1894

Gróf Csáky Albin vallás és közoktatásügyi miniszter

Dr. Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter

Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök

Hieronymi Károly belügyminiszter

Dr. Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter

1893

Ciotta János, Fiume polgármestere

1893

Jókai Mór író

1865

Prónay Izidor lovassági ezredes

1864

Gróf Pálffy Móric, Magyarország kerületi helytartója

Privitzer István, a kir. udvar másodkancellárja

Szabadszentkirályi Beke Kálmán alkancellár

Hajdú Lajos, Bihar vármegye főispáni helytartója

Abonyi István helytartótanácsos

1861

Ábrahám Ádám debreceni nemzetőr őrnagy

Ambrus János

Bartakovich Béla egri érsek

Deák Ferenc táblabíró, országgyűlési követ

Gróf Dégenfeld Imre, a Tiszántúli Ref. Egyházkerület főgondnoka

Dobozi István Farkas Vukotinovich horvát államférfi

Báró Garliczy Bódog, Bihar vármegye másodalispánja, főrendiházi tag

Gróf Haller Sándor

Jármy Imre

Gróf Kemény Ferenc, Erdély főkancellárja

Báró Kemény Zsigmond író

Kállay Emánuel

Kiss József

Kiss Pál ezredes, a bihari nemzetőrök parancsnoka

Klapka György honvédtábornok, Komárom védője

Kmethy György honvédtábornok

Kossuth Lajos, Pest vármegye követe, kormányzó elnök

Gróf Mikó Imre közlekedési miniszter

Miskolczy Lajos érmelléki ref. egyházmegye gondnoka

Perczel Mór honvédtábornok

Pulszky Ferenc, a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos felügyelője

Scitovszky János hercegprímás

Somossy Ignácz, Szabolcs vármegye alispánja

Gróf Teleky László, a Határozati Párt vezetője

Tisza Kálmán politikus

Türr István olasz tábornagy

Uray Bálint, a nagyváradi kerület főispánja

Báró Vay Miklós, a Tiszántúli Ref. Egyházkerület főgondnoka

1857

Kőszegi Benedek cs. kir. távirdai hivatalfőnök

1856

Báró Hauer István osztályfőnök,

Albrecht magyarországi kormányzó mellett tanácsnok

Gróf hallerkői Haller Ferenc,

Albrecht magyarországi kormányzó hadsegéde

1854

Báró Baumgartner András cs. kir. pénzügyminiszter

Gróf vásonkői Zichy Ármin cs. kir. kamarás, a nagyváradi ker. helytartóság osztály elnöke

Báró Reichentein Ferenc cs. kir. udvari tanácsos

1854

Gróf Grüne Károly, a király első szárnysegédje

Báró Kellner Frigyes, a király második szárnysegédje

Báró Reichentein Ferenc, a cs. kir. birodalmi csendőrség és rendőrség főnöke  

1852

Kisslinger József cs. kir. altábornagy, debreceni katonai parancsnok

1851

Steinius János cs. kir. százados, Debrecen katonai térparancsnok

Báró Geringer Károly, Magyarország cs. kir. ideiglenes helytartója

Bach Sándor cs. kir. belügyminiszter

Báró Bruck Károly cs. kir. kereskedelmi, ipari és postaügyi miniszter

1850

zalakapocsi Domokos László, cs. kir. valóságos udvarnok, a Római Árkádia Tudóstársaság rendes tagja,

Csorba János, a nagyváradi ker. miniszteri biztos előadója

Cseh Eduárd cs. kir. miniszteri biztos Braunhoffi Braunhoffer János parancsnok

1849

Besze János országgyűlési képviselő

1848

Kossuth Lajos, Pest vármegye követe Kézy László ny. kapitány

1845

Gróf sárvári felsővidéki Széchenyi István, a Tisza szabályozására kiküldött bizottság elnöke

1845

Deák Ferenc táblabíró, országgyűlési követ

1844

Detrich Miklós kerületi kir. táblaülnök, Debrecen királyi biztosa Gróf nagykárolyi Károlyi György, Békés vármegye főispánja, aranykulcsos vitéz

1840

Andaházi Szilágyi Mihály táblabíró

1838

Báró Vécsy Miklós, Szatmár vármegye főispánja

1838

Tusnádi Pálffy József, Tiszántúl kerületi tábla elnöke

1835

Bessenyői Beöthy Ödön, Bihar vármegye országgyűlési nagykövete, táblabíró

1835

Ifj. báró vásárosnaményi Eötvös Ignácz cs. kir. kamarás, Sárosvármegye főispánja

Gróf vajai Vay Miklós cs. kir. kamarás, Máramaros vármegye főispánja, Bereg vármegye főispáni helytartója

Gróf vajai Vay Miklós cs. kir. kamarás, a kir. ítélőtábla bárója, Borsod vármegye főispáni helytartója

Semesi Semsey Jób cs. kir. kamarás, Debrecen királyi biztosa

Ossza meg