Hőmérséklet
Testvérvárosok

Klaipeda

Klaipeda a modern Litvánia egyik legrégebbi városa, korábbi neve Memel. Az ország balti-tengeri határvonalának közepén helyezkedik el. A kikötőváros nedves, kontinentális éghajlatú. Lélekszámát tekintve a főváros, Vilnius és Kaunas után a harmadik legnagyobb település, mintegy 200 ezren lakják. A régió kulturális és kereskedelmi központja.

Klaipeda tengerparti fekvése maghatározza az ott élők életvitelét.

A gyorsan iparosodó városnak fejlett a gazdasági élete. Jelentős iparág épült az állati termékek és a dohány feldolgozására, a bútoriparra, a tengeri szállításra. A balti-tengerparti városnak jégmentes a kikötője, s jó az infrastruktúrája.

Lélekszámát tekintve a főváros, Vilnius és Kaunas után a harmadik legnagyobb település, mintegy 200 ezren lakják.

A népesség 85 százalékában római katolikus. A régió kulturális és kereskedelmi központja.

Fejlett a textilipara, a fa- és cellulózipara, hajógyártó üzem is működik a városban, de elsősorban a halászat a meghatározó tevékenység.

 Klaipeda története 1252-ben kezdődik, ekkor kötött szerződést Curonian püspök a Livonian-renddel Memelburg várának megépítésére.

A Livóniai lovagrendet Krisztus lovagjainak (keresztes lovagok) litvániai testvéri társulását – a kardtestvéreket – 1202 körül alapították a pogány litvánok megtérítésére vállalkozó lovagok. 1237-től a rend (1561-es feloszlatásáig) a német lovagrendhez tartozott. Az, hogy Lietua (Litvánia) 1250 körül egységes országgá vált és 1569-ig megtartotta függetlenégét, elsősorban a rend érdeme.

Klaipeda szinte egyidős a litván állammal.

1795-ben az országot az oroszok annektálták, 1915-ben a németek foglalták el.

Valódi függetlenségét Litvánia 1991-ben nyerte el.

Klaipéda 2002-ben ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját, melyet nagyszabású ünnepségsorozattal tettek emlékezetessé. A jubileumi év jelmondata ez volt: „A város, ahol élni akarok”. Az események hangsúlyosan a múlt, jelen, s a jövő fogalmai köré szerveződtek és változatos művészi alkotásokban, rendezvényekben, versenyekben, kiállításokban öltöttek testet.

Az ünnepségen nemzetközi rögbimérkőzést, veterán atléták találkozóját, kerékpárversenyt, aerobik-világversenyt, zenei rendezvényeket is tartottak, s megannyi képzőművészeti, fotó-, óra- és bútorkiállítást tártak a közönség elé. A kikötőben hajóbemutatót tartottak, tengeri fesztivált, dzsessz-, folklór-, opera- és szimfonikus zenei fesztivált rendeztek, s még számos programmal örvendeztették meg a városlakókat.

Történeti kronológia

1252. A teuton lovagok megépítik Memelburg várát a Dane folyó torkolatában. Memelburgból született meg Klaipeda városa és vált Kursas egyházmegye központjává.

1254. Klaipédát elismerte Lübeck város.

1298. Mivel Klaipeda stabilitását, rendjét veszélyeztette a litván és német lovagok konfliktusa, Kursas püspöke áttette székhelyét Klaipédából Piltenbe.

1328. A porosz német lovagrend és Livonia közötti egyezmény szerint Klaipeda és környéke közvetítőállomás volt a porosz német lovagrend, majd később a porosz hercegség és királyság között.

1455. Klaipeda első ízben kerül összetűzésbe a samogitianokkal – litván erdei népcsoport – (a fenti térképen színekkel jelzett terület Samogitia, nyelvjárási övezet, ma Klaipedát is magában foglalja).

Samogitia

1525. A porosz reformáció alatt a litván egyház megszilárdult. Képessé vált a litvánok és a német közösség együttélését. Klaipeda apránként multikulturális várossá válik.

1540. Tűz pusztítja el a város nagy részét.

1605. A híres német költő, Simon Dach születése. Az utókor megbecsüléseként a Színház téren áll a Klaipeda szimbólumává vált Anicke által alkotott szobra.

1629–1635. Svédország elfoglalja a várost.

1657. Klaipeda kereskedői elfogadják a független tengeri kereskedelem fejlesztésének elsődlegességét, amely alkalmassá teszi a várost a kikötő gyors feljődésére; a 17 század közepén új építés folytán erődítményvárossá lesz.

1757–1762. Oroszország annektálja Klaipedát.

1770. Klaipeda elveszti erődítményváros státusát.

1799. A híres csillagász, Friedrich Wilhelm August Argelander születése.

1808. Klaipada ebben az évben igen fontossá válik Poroszország számára. A rend törvényesíti a jobbágyfelszabadítást,  fontos reformokat
 vezetnek be a Porosz Királyságban.

1812. Orosz csoportok elfoglalják Klaipedát.

1854. Tűzvész pusztít a város nagy részén.

1860. Megalakul az első gimnázium.

1873. Megépül a Vilmos király csatorna, amely összeköti Nemunas folyó torkolatát és a kikötőt.

1909. Tanárképző intézet alakul.

1919. A versailles-i egyezmény leválasztja Klaipédát Németországról és az antant hatalmak befolyása alá helyezi. 1922. Az első litván magángimnázium létrehozása.

1923. Klaipeda visszakerül a Litván Köztársasághoz.

1924. A klaipedai régióról szóló egyezményt aláírják az antant államok. Ez meghatározza az autonómia elveit a legfontosabb vonatkozásokban a város és a régió között.

1925. Az első parlamenti választások a Klaipéda régióban. Csekély többséggel a német pártok győztek.

1934. Megalakítják a kereskedelmi intézetet Klaipédában.

1934–1935. Neumann-Sass bíróság, az első náci bíróság Európában, tagjait a klaipedai náci párt tagjai alkotják. Azt, aki összeesküvést sző a Klaipeda régió elszakadására, halálra ítélik.

1935. Megalakul a Litván Köztársaság Pedagógiai Intézete és az állami színház.

1937. Megszületett a híres litván költő és tanár, a Yale Egyetem professzora, Tomas Venclova.

1939. A német csapatok elfoglalják Klaipedát.

1945. Klaipédát elfoglalja a szovjet hadsereg. Klaipeda és Klaipeda régió közvetítő a Litván köztársaság felé. A város oroszokkal való betelepítése megkezdődik, amely lényegesen megváltoztatja a demográfiai helyzetet a háború utáni Klaipedában.

1961–1963. Az első jelentős nacionalista megmozdulás az újjászerveződött katolikus egyház által.

1970-es évek. Kulturális forradalom zajlik a város életében. Megkezdődnek a pedagógiai intézet, az állami konzervatórium,
 a tengeri múzeum és akvárium, az óramúzeum, valamint az óváros rekonstrukciós munkálatai.

1986. Nemzetközi kapcsolatok Klaipéda és Mukran között.

1989. Az első nem kommunista tanácsi választás.

1991. Megalakul a Klaipeda Egyetem.

1997. Az elsők között létrejön Litvánia Szabad Gazdasági Zónája.

2002. A város alapításának 750. évfordulója.

Mi van a körzetemben?
Adja meg az utcát ahol lakik és találja
meg a legfontosabb információkat:
a lakóhelyéhez tartozó közigazgatási
intézményeket, vagy akár,
hogy melyik háziorvoshoz tartozik.
keresés
Mi van a körzetemben?
Adja meg az utcát ahol lakik és találja
meg a legfontosabb információkat:
a lakóhelyéhez tartozó közigazgatási
intézményeket, vagy akár,
hogy melyik háziorvoshoz tartozik.

Ossza meg