Hőmérséklet
Testvérvárosok

Nagyvárad

„Biharország” fővárosa, „a magyar Birmingham” vagy a „Pece-parti Párizs” jelzőkkel illetett Nagyvárad (Oradea, Grosswardein) Debrecentől mindössze egyórányi autóútra, a magyar országhatártól 10 km-re, a Sebes-Körös partján terül el. Ma Románia nyugati kapuja, a Partium legfontosabb városa, Bihar megye székhelye.

A város történelme a X. századra nyúlik vissza, amikor a hagyományok szerint I. (Szent) László király (1077–1095) a Hévjó- (Pece-) patak és a Körös torkolatánál monostort alapított és „erődítést” (várat) emeltetett. Uralkodása idején kezdték építeni gótikus stílusban a Szűz Máriának szentelt (60 m hosszú, 35 m széles) székesegyházat. Halála után Szent László itt elhelyezett sírja zarándokhely és az ún. istenítéletek helye lett. A várat olasz építőmesterek segítségével bővítették, erre utalnak a vár körül kialakult településrészek nevei is, mint: Olaszi, Velence, Pádua. A XIV. században itt tevékenykedtek a Kolozsvári-testvérek: Márton és György, akik 1360–65 között elkészítették Szent István, Szent László és Szent Imre herceg egészalakos szobrait, majd 1390-ben Szent László hatalmas lovas bronzszobrát, melyet a székesegyház előtt helyeztek el. A XV. század a „Felix Civitas” korszaka. Vitéz János püspöksége alatt Várad első fénykorát élte ekkor. Udvarában a korszak olyan jelentős gondolkodói tevékenykedtek, mint például Janus Pannonius vagy Georg Pauerbach bécsi csillagászprofesszor. A mohácsi csatát követően a város szerepe átalakult, Erdély legfontosabb végvára, majd a három részre szakadás után átmenetileg fejedelmi székhelye lett (János Zsigmond idejében).

A XVI-XVII. századi erdélyi fejedelmek (Báthoryak, Bethlen Gábor vagy a Rákócziak) főleg végvári szerepét erősítették. Ennek ellenére 1660-ban török kézre került és a váradi vilajet székhelye lett. A XVIII. században a város újjáéledt, nagy építkezések kezdődtek. Ekkor épült a Barokk palota, a Kanonok sor, 1780-ban kezdte meg működését a Királyi Jogakadémia. Az 1836-os nagy tűzvészben a város jelentős része megsemmisült. 1848-ban a magyar honvédség hadfelszerelési központja lett.

Az Újváros, Olaszi, Velence, és Váralja negyedek összeolvadásából 1850-ben jött létre Nagyvárad, 1870-től pedig már megyei jogú városi címet kapott. A dualizmus időszaka (1867–1918) a város második fénykora, mind kulturális, mind gazdasági szempontból látványos volt a fejlődése. 1903-ban felépítették a villamosműveket, elsők között létesült a városban közvilágítás (1904-ben), 1906-ban megindult a villamosközlekedés, telefonközpont jött létre háromszáz előfizetővel (1888-ban), közművesítettek és vízvezeték-hálózatot építettek ki. Fejlődött az ipar, a kereskedelem (26 nagyvállalatot jegyeznek 1900-ra). A gazdasági élet mellett a szellemi élete is országos hatású: több más mellett innen indultak a Holnap című antológia szerzői (Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Babits Mihály).

var

Nagyvárad a repülés központja is. 1910. augusztus 9-én Lanzerdorf Lányi Antal mintegy 30 métert repült sárkányrepülőgépével, majd repülési rekordot állított fel Debrecen és Nagyvárad között (1912-ben). De Várad a művészetekben, főleg az építészetben is élen járt, világhírű építészmérnökök alakították ki a város mai arculatát (Rimanóczy Kálmán és fia, Jakab Dezső, a Vágó-testvérek és mások). Miután a trianoni országvesztést követően Romániához került, regionális és országos szerepkörét teljesen elveszítette.

Látnivalók

Főtér

A város főtere – az egykori Szent László teret hivatalosan ma Egyesülés térnek hívják – mai arculatát a századelő nagy építkezései folyamán nyerte el. Legjellegzetesebb épületei a Szt. László római katolikus templom, a Görögkatolikus püspöki palota, a Városháza, a Fekete Sas palota, a Moskovits-palota, valamint az ortodox katedrális és a Holdas templom.

A Szt. László római katolikus templom építése Csáky Imre, Okolicsányi János, Csáky Mikós püspökök nevéhez fűződik. Építési ideje az 1720/40-es időszakra tehető, tornyát 1790–1800 között készítették el barokk stílusban. A templom szentélye 11 m hosszú és 8,05 m széles. A szentélyben álló barokk főoltár Várad legrégibb fennmaradt oltára az 1730-as évekből. Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint kulcsokat ad át Várad püspökének.


A görög katolikus püspöki palota a belváros egyik patinás épülete 1903–04-ben ifj. Rimanóczy Kálmánt tervei alapján épült eklektikus stílusban. 1992 óta újra a görög katolikus egyház tulajdona.

foter

Az eklektikus városháza 1903 októberében készült el, de az ünnepélyes átadására csak 1904. január 10-én került sor. Az épület legdíszesebb része a városcímert és az allegórikus szobrokat tartalmazó a neoklasszicista stílusú főhomlokzat. A Körös-part melletti épület tornya 50 méter magas.

A Fekete Sas palotát a régi Fekete Sas Fogadó helyén Komor Marcel és Jakab Dezső tervei alapján emelték. A szecessziós épület 1907–1909 között készült el, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A központi kupola mellett levő üveghomlokzaton találjuk a Sas-vitrailt (festett üvegablakot). A Vigadó termeit 1909-ben avatták fel. Az épületegyüttes nemcsak Nagyvárad, hanem az egész Románia egyik legszebb és legnagyobb szecessziós palotája.

Fekete Sas

A Szt. László tér keleti oldalán helyezkedik el a Moskovits Aladár és fia által építetett Moskovits-palota.

A Moskovits-palota mellett közvetlenül az 1790-ben Éder Jakab által épített ortodox katedrális, az ún. Holdas templom található. Nevét a homlokzatán látható, a Hold járását mutató szerkezetről kapta, amelyet Georg Rueppein készített 1793-ban.

Ha tovább indulunk a főtérről, a Körös-hídon keresztül eljuthatunk a Brémer (mai nevén Ferdinánd) térre. A Bémer téren alakult ki Nagyvárad kávéházi és szórakozónegyede. A tér meghatározó épülete a színház, de említésre méltó több szecessziós stílusú épület is: az 1904-ben épült Pannónia (ma Transilvania) Szálló, az egykori EMKE-palota (ma Astoria Szálló), a Royal kávéház, a Poynár-ház vagy az Adorján-házak is.

A Szigligeti Színház eklektikus épületét 1899–1900-ban Fellner és Helmer műépítészek tervei szerint Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Megnyitóünnepségre 1900. október 15-én került sor. Külsejében a pesti Népszínházra, belsejében a Vígszínházra emlékeztet. Többszöri felújítás eredményeként a homlokzati timpanonon eredetileg látható Szigligeti Szinház felirat mára teljesen eltűnt.

Mi van a körzetemben?
Adja meg az utcát ahol lakik és találja
meg a legfontosabb információkat:
a lakóhelyéhez tartozó közigazgatási
intézményeket, vagy akár,
hogy melyik háziorvoshoz tartozik.
keresés
Mi van a körzetemben?
Adja meg az utcát ahol lakik és találja
meg a legfontosabb információkat:
a lakóhelyéhez tartozó közigazgatási
intézményeket, vagy akár,
hogy melyik háziorvoshoz tartozik.

Ossza meg