Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Hőmérséklet

Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét méltán említik minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettjének.

Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján – színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban – föl ne csendülne Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája… legtöbbször a Csárdáskirálynő egyik slágere.

Bécsben, az 1915-ös premier helyszínén 533 estén át játszották, majd végigsöpört a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916. novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is.

Ritka kivételként tartják róla, hogy akár zene nélkül is remek színdarab lenne, ugyanis egy nagyon izgalmas családi dráma bomlik ki az események során a néző előtt. Természetesen a végén, mint ahogy azt az operettek törvényei követelik, minden jóra fordul.

Ehhez jönnek még a valóban örökké népszerű melódiák, melyről a korabeli kritikusok így írtak: “Kálmán a Csárdáskirálynőben ötvözni tudta a bécsi keringőt és a magával ragadó, temperamentumos magyar zenét. A remek számok nemcsak a népszerűséget biztosítják, de igazi zenei élményt is nyújtanak”…

Az operett legnagyobb slágereit mindenki ismeri: „A lányok, a lányok, a lányok angyalok…”, „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…”, „Álom, álom, édes álom…”, „Emlékszel még?”, „Te rongyos élet…”, „Az asszony összetör…”, „Húzzad csak kivilágos virradatig…” és természetesen „Hajmási Péter, Hajmási Pál”

Mondják, és joggal, az operett tradicionálisan magyar műfaj. Mondják, és azt is joggal, hogy sehol a világon nem adják elő olyan izgalmasan, temperamentumosan, játékosan, humorral és lírával telten az operetteket, mint nálunk. Ettől nehéz is a színpadra állítása. Rengeteg elvárásnak kell megfelelnie annak a színháznak, amelyik operett bemutatása mellett dönt. Különösen igaz ez a Csárdáskirálynő esetében.

4024 Debrecen
Kossuth u. 10.
Esemény info
2019.12.27 18:00 - 20:00
2019.12.28 18:00 - 20:00
2019.12.30 18:00 - 20:00
Csokonai Színház
Kapcsolat
+36 52 417-811

Érdemes még megnézni

2019.12.04 Szerda - 2020.01.12 Vasárnap Kép-Plasztikák | Wrábel Erzsébet kiállítása Pályája során hol mozgalmasabb, olykor szinte organikus, hol pedig tárgyilagos, néha már szinte szikár, de mégis mindig érzékeny és fegyelmezett formaalakítás jellemzi kép-plasztikáinak építését. Wrábel Erzsébet maga így mutatja be tevékenységét: „Képeim összetéveszthetetlenek, kifejezési formájuk és sajátos színviláguk egyedi. Mindig is érdekelt az anyagok sokfélesége, és a bennük rejlő lehetőség. Szeretek kísérletezni. Legfőképpen az anyagok textúrája és faktúrája vonz. Alkotásaim ötvözik a textil-, a szobrász- és a festőművészetet. Képeim háromdimenziósak, melyeken a formák térben helyezkednek el. Uralkodó színeim a törtfehér, a szürke, a fekete és a pasztell árnyalatok.” 2019.12.12 Csütörtök Kóda Az Y Csoport előadása, a Kóda, különleges fúziója színháznak és komolyzenének. Bár a történet színházi keretek közt zajlik, könnyen egy komolyzenei koncerten érezhetjük magunkat, hiszen felcsendülnek Shostakovic, Bartók, Max Richter, Paganini és Bach művek is. 2019.12.19 Csütörtök Óriásölő Margaret Margaret, a fiatal falusi lány hős szeretne lenni, Simon, a legkisebb királyfi pedig mesemondó. A környezetük nem érti, kineveti, kigúnyolja őket. Hogyan is lehetne egy gyenge leányból lovag? Milyen királyfi az, akit jobban érdekelnek a mesék, mint a kardforgatás? Margaret és Simon találkozása egy rendhagyó hőstörténet kezdete, melyben nem csupán a természet erőivel, a tengeri szörnnyel és az óriással kell megküzdeniük, de le kell győzniük saját félelmeket is. Óriásölő Margaret meséje élőzenés, bábos hőstörténet, lovagregény, amely az iskolás közönségnek szól a bátorságról, az önazonosságról és a történetmesélés erejéről. Mert minden kornak szüksége van hősökre, de mesemondókra is, hogy a hősök tettei fennmaradjanak.

Ossza meg