Vallási turizmus

Hőmérséklet

A hit útjai

Sok turista számára jelent kihagyhatatlan programot a templomok, egyházi kegyhelyek felkeresése. A múzeumok, műemlékek látogatása mellett a lelki megnyugvásra is vágyók emlékezetes kirándulást tehetnek a debreceni hitélet világában.

Sok minden mesél a múltnak erről a szeletéről a hajdan kálvinista Rómának nevezett városban. Történelmi idők tanúja Debrecen napsárga, kéttornyú jelképe, a Nagytemplom, ahol Kossuth széke áll. Jelentős egyháztörténeti emlék és botanikai ritkaság a 200 éves líciumfa, ez a különlegesen nagyra nőtt ördögcérnabokor. A Kálvin téri Emlékkert, a nagy hírű református kollégium pedig a reformáció küzdelmeiről mesél az érdeklődőknek.

E város történetében a hitnek, a vallásnak mindig is kiemelt jelentősége volt. A 12. század végén a mai Debrecen helyén templomos falvak álltak. A középkorban a város katolikus település volt, az Alföld legnagyobb temploma, a gótikus Szent András a mai Nagytemplom helyén magasodott. A 16. századtól Debrecen vallási életét egyre inkább a lutheri, majd a kálvini reformáció határozta meg. 1551-ben a város vezetése megtiltotta a katolikusok letelepedését, a Ferences szerzetesek csak 300 éve, 1715-ben térhettek vissza. A Debreceni Zsidó Hitközség 1852-ben alakult meg, a görög katolikus hívek beköltözése pedig a 20. század elején kezdődött.

A városban napjainkban több egyház jelen van közösségeivel, a fentiek mellett többek között az evangélikusok, unitáriusok, a baptisták, a Hit Gyülekezete is. Békésen, jól megférnek egymás mellett, nem véletlenül emlegetik Debrecent úgy, mint spirituális központot. A város református és római katolikus püspöki székhely és itt található a görögkatolikus érsekség, valamint Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége is.

Rendezvény kereső

mikor?

válassz dátumot
Mettől
Meddig

mit?

milyen esemény?

Ossza meg